Green Wall

A Green wall installáció a portré műfaját megidézve növény és ember szerepcseréjével, a természet humanizálásával kísérletezik. Az arcképfestészet több évszázados hagyományára, illetve a 19. században azt felváltó portréfotográfia műfajára reflektálva a Vörös lista, azaz a kihalással veszélyeztetett, illetve már kipusztult magyarországi növények jegyzéke alapján mutatja be kihalt fajok „képmásait”. A portrék mögé helyezett építési háló az épített teret elfedve adja Magyarország egyik utolsó lápvidékének illúzióját. A növények portréi a családi portréfalakhoz hasonló módon, kisebb-nagyobb keretekbe foglalva jelennek meg, ezzel jelezve létük múltbeliségét, elszigetelve őket befogadójuktól. A kézzel színezett fotográfiára utaló festésmód a természet ember általi esztétizálásának problémáját is felveti. Ezekkel az eszközökkel az alkotó a természethez való elidegenült viszonyunk újragondolását ösztönzi és rámutat arra a problémára, hogyan fosztjuk meg természeti környezetünket életteliségétől – beérve azzal, hogy csak emlékképük marad utánuk.